Az övvizsgáról

Személyes erőfeszítésen keresztüli növekedés

A múló évek során leggyakrabban felmerülő nehézség az övvizsga. Egyes tanítványok sikertelen övvizsga után annyira elkeserednek, hogy még a karate gyakorlásával is felhagyhatnak. A tanár feladata, hogy a tanítványt megfelelően felkészítse az övvizsgára. Övvizsgát nem azért tartunk, hogy megtörjük a tanítvány harcos szellemét, épp ellenkezőleg, egy megfelelő övvizsgának csupán egyetlen célja lehet, mégpedig az, hogy felszabadítsa a tanítvány belső képességeit.

Egyik övfokozatról a másikra jutás nem lehet csupán idő kérdése. Azt ki kell érdemelni!

Nincs értelme a magasabb övfokozatnak, ha nincs kiérdemelve és egyúttal nem vezet a Karate-do lényegének mélyebb megértéséhez. Hamis látszat lenne csupán, ha az úgynevezett „tanár” a nagyratörő tanítványoknak félrevezető módon övfokozatokat adományozna bizonyos idő elteltével, vagy nem állítaná őket teljes és szigorú vizsga elé.

Fizikai erőt gyakorlással és szigorú edzéssel szerezhet az ember. Ezen edzések során a tanítványok akaraterejüket szilárdíthatják meg és eltökéltségüket növelhetik. Csak ezen fegyelmen, az akaraterő gyakorlásán, eltökéltségen és – kerül, amibe kerül – konok állhatatosságon keresztül juthatnak el végül a tanítványok odáig, hogy felszabadítják a saját magukban rejlő potenciált és megismerik szellemük valódi mélységét.

Erőfeszítés nélkül nincs eredmény

Ezért hagyni kell a tanítványnak megérteni, hogy erőt csak kitartással és erőfeszítéssel nyerhet. Ne felejtsük el, hogy tovább kell próbálkozni akkor is, ha elbukunk! Emlékezzünk arra is, hogy minél magasabbra tör valaki, annál nagyobb nehézségekkel találja szemben magát!

A teljes siker nem adatik meg számára, csak a folyamatos erőfeszítés, mely maga a siker.

Nincs felesleges erőfeszítés, mivel mindnek hatása van.

Bármely harcművészetben való jártasság az időn és mindenek előtt személyes erőfeszítésen múlik.

Hogy sikerül-e, csak rajtam múlik! – ez legyen a Karate-ka mottója.

Ingo de Jongh Hanshi
I.K.G.A. Alelnöke

* * *

Minden övfokozathoz az erőnléti gyakorlatok, Kihon, Kihon Ido és a Kata mellett van elméleti kérdés is. Minden vizsgázónak fel kell készülnie arra, hogy a vizsgán az előző vizsgák anyagát is be kell mutatnia. A kihon gyakorlatokat tízszer kell végrehajtani kime-vel és a tizedik kiai-val.A kihon ido gyakorlatoknál ötször kell előre lépni kime-vel, az ötödik kiai-val és ötször hátrafelé.

Kime
A kime szó a test teljes megfeszítését és egyben teljes szellemi koncentrációt jelent. Ezt az állapotot a technika befejezésénél kell elérni, közvetlenül a becsapódás vagy védés pillanatában, amikor kontaktusba kerülünk az ellenfél testével (védekezésnél valamelyik végtagjával). Ilyenkor nem csak az akcióban lévő végtagunk feszül meg, hanem az egész testünk, a fejünk búbjától a lábunk ujjáig. A becsapódás után a testünk újból ellazul és kész végrehajtani a következő mozdulatot.

Kiai
Harci kiáltás, amely kíséri a teljes kime-vel végrehajtott technikát. Eredetileg a kiai egyik fontos szerepe volt az ellenfél megfélemlítése, sokkolása. Sokan - főképpen a kezdők - szó szerint kiai-t kiáltanak és a levegő csak a szájukból áramlik. Természetesen ez hibás. A helyes kiai a hara-ból (testünk súly- és energiaközpontja, amely a köldök alatt található) indul, végigkísérve testünk teljes megfeszítését, ami maximális szellemi koncentrációt is igényel. A kiai sűrített levegő formájában alakul át valamiféle artikulátlan hanggá.

Forrás: Rebicek Gerd: Goju-kai Karate-do

* * *